I. Évad - 1.Fejezet

- Miriam! - ütötte a fürdő ajtaját a bátyám, Matt. - Kész vagy már?

- Várj még egy percet! - kentem fel a szempilláimra az utolsó réteg spirált.

Végig mértem magamat a tükörben, majd büszkén húztam ki magam. Ismét jó összeállítást találtál. - súgta a belső énem.

Fehér, testhezálló álló miniruhám, melynek hátulja csipkés volt kivillantva hátam egy részét, csak fél vállamat fedte el. A vakító, hófehér színe ártatlanná tett, de vörös rúzsom és a cicafarok tusvonalam feldobta az egészet. Felvettem a ruhámhoz passzoló, fehér tűsarkúmat - persze, nem a 20 centis szörnyetegekre kell gondolni, hanem a még "aranyos" méretűre - majd kiléptem a fürdőből a folyosóra. Dús, szinte már feketének ható sötétbarna hajamba beletúrtam és hagytam, hogy hullámos tincseim a vállamra omoljanak.

Matt szája tátva maradt.

- Nem tetszik? - ijedtem meg.

- D-de. Wow! - úgy nézett ki, mint aki sokkot kapott volna.

Mosolyogva tipegtem vissza a szobámba a táskámért. Belepakoltam a pénztárcámat, a mobilomat, a hivatalos papírjaimat és még pár szem zsebkendőt. Vállamra vetettem a kis táskát, majd kisétáltam Matthez és a barátnőjéhez, Deborahhoz.

Deborah is kitett magáért: tengerészkék ruhája kiemelte kék szemét és szőke haját. Matt egy sima farmerrel és egy inggel lerázta ezt az öltözködéses dolgot.

- Mehetnénk már? - nézett az órájára Matt.

- Persze. - sóhajtottuk egyszerre Deborahval.

Drága bátyám kinyitotta nekünk a lakás ajtaját, mi pedig a cipőink miatt egyensúlyozva hagytuk el az épületet. Bevágódtam Matt autójának a hátsó ülésére és vártam, hogy a szerelmes pár is így tegyen, de mielőtt beültek volna még váltottak egy csókot. Blah.

Matt gyújtást adott az autónak és elindultunk meghódítani az éjszakát. Bár szerintem én megint csak a sarokban fogok gubbasztani és iszogatni egy finomabb pezsgőt, míg körülöttem mindenki bulizik. Sajnos a barátnőm, Blair sosem jön el velem bulizni, pedig akkor értelme is lenne. Matt és Deborah úgyis hamar elhagynak majd, és ha követném őket akkor is csak gyertyatartó lennék. Különben sem szeretnék a romantika útjába állni. Elvileg most egy új helyre megyünk, egy karaoke bárba, vagy hova. Matt szerint élvezni fogom, de én ezt kétlem.

Nagy gondolkozásomból a kocsi fékezése ébresztett fel. Megjöttünk.

- Foglaltam helyet, mivel sokan lesznek. - mondta Matt, miközben kiszállt a járműből. Hasonlóan cselekedtem én is, de miután kimásztam a hátsó ülésről még nyújtózkodtam is, ami rám fért.

A bár kívülről csak egy sima téglából felépített diszkónak tűnt. A bejáratnál két reflektor fénysugara hasított az égbe, jelezve a városnak, hogy itt hatalmas buli van. Az ajtónál két gorillaméretű kidobó állt, karjaikat mellük alatt fonták össze. Nem volt hosszú sor, mivel a két gorilla miatt senki sem próbált meg beosonni, ezért egészen gyorsan kerültünk be. Belépve egyáltalán nem az várt, amire számítottam. Pár izzadt, büdös és részeg emberen kívül szinte mindenki normális és józan volt. Bal és jobb oldalt volt egy bár, mindegyiknél 3-3 személy szolgálta ki a szomjazó népet. Középen volt a színpad, ahol jelenleg egy elég szerencsétlennek tűnő srác próbált énekelni, de egy hangot sem talált el.

- Kövessetek! - kiáltotta túl a zenét Matt, majd megfogta Deborah karját és az én csuklómat is.

A színpaddal szemben a második sorban ültünk le az általa lefoglalt asztalhoz.

- Mit kértek inni? - kiabált ismét.

- Kezdjünk egy Mojitoval. - válaszolt Deborah.

Ezek szerint nekem is azt a szar lime izű löttyöt kell iszogatnom. Csodás.

Matt el is szaladt az italokért. Deborah és én csendben ültünk egymás mellett, és kémleltük a tömeget. Legalábbis én, mivel a színpadon kornyikáló fiú nem kötötte le a figyelmemet. A mi korosztályunkat lehetett látni, csak egy-két idősebb férfi volt, de ők is rendfenttartóként dolgoztak. Bal oldalt, közvetlenül mellettünk két srác ült egy asztalnál. Az egyik, pontosabban a néger srác beszélt a másikhoz, de a másik másra figyelt. Méghozzá engem nézett. Szemei a bokámtól kezdve végighaladtak testem minden egyes pontján. Tekintete egy pillanatra megállt a fenekemnél, mire ajkába harapott. Testem bámulását még nem fejezte be: még szemügyre vette a dekoltázsomat is. Biztosan tetszhetett neki, mivel formás ajkait végignyalta. Utolsó pillantásaként belenézett a szemeimbe. Barna szemei a néha belevilágító fények miatt csillogtak, és vágyat tükröztek. Ajkaim akaratlanul váltak el egymástól, mikor elmosolyodott.

- Itt is volnék! - kaptam Matt felé a fejemet.

Lerakta elém a koktélomat, amibe bele is kortyoltam, mivel már égett a torkom.

Éreztem, ahogyan ismét engem bámul, de nem akartam ránézni. Egyébként nem lehetett olyan idős a srác, körülbelül 20 éves lehetett. Egy fekete, bőr, ülepes nadrágot viselt egy piros-fekete kockás, v kivágású pólóval. A póló dekoltázsára volt tűzve a napszemüvege, de minek ilyenkor napszemüveg? Nyakában még egy vastag, aranylánc lógott. Szőkés haja fel volt állítva, de kétlem, hogy használt volna zselét: túl természetesnek hatott. Szája két szélén lehetett látni, hogy borotválkozott, de egy kisebb, alig észrevehető bajuszképződmény is ott volt. Lábán egy fehér, ha jól tudom egy egészen új darab Supra volt. Túlságosan is tökéletesnek nézett ki.

- Történt valami érdekes? - kérdezte Matt.

Válaszoltam volna a kérdésére, de Deborah beelőzött. Barátnője válaszát viszont nem is hallottam, mivel másra koncentráltam. A két srác a szomszédos asztaltól felállt, majd a színpadhoz sétáltak. A keverőpult mögött álló férfinek átadtak egy lemezt, majd kértek két mikrofont. Felléptek a színpadra.

- Miriam! - suhant el a szemem előtt Matt tenyere. - Jól érzed magad?

- Persze. - válaszoltam.

Kissé lehajtottam a fejemet, mert éreztem, hogy a srácok bámulása feltűnt neki, és emiatt zavarban voltam. Száz százalék, hogy úgy nézek ki, mint egy paradicsom. Égek a zavartól.

A srácok a színpadon lazán lerázták magukról az izgalmat, majd amint elindult a zene, beszélgetni (?!) kezdtek.

- What's up Migos? - kérdezte a bámulóm, de szerintem ez a szöveg része.

- What up JB? - folytatta a néger fiú.

Az éneklést a suprás srác kezdte.

- Yea, everywhere i go, them girls follow*. - énekelte, majd az első sorban ülő lányokra kacsintott, akik szerintem ott helyben elélveztek. Jézusom.

Csak énekelt és énekelt, amíg a néger srác el nem kezdett rappelni. Egyébként a zene egész kellemes volt, simán tudtam volna rá táncolni. Biztosan jártasak voltak már ebben az "Énekeljünk!" dologban. Még a hangjuk is élvezhető volt. A ribancnak kinéző lányok teljesen elolvadtak az éneklő párostól, akiknek az ének után biztosan lesz kereslete - egy italra biztosan, de akár egy egész éjszakára is.

- Tohinght might be the night, you might mess around and fall in love. And i might be the guy, that'll make you want to fall in love with him. Girl, what's your name? Happy that you came. I'm the man in this, stick with me, and gain love, everywhere around the world. - nézett a szemembe a szőkés-barna hajú. - I'll be looking for you!**

Elképedve, de legfőképpen meglepődve hallgattam ezeket a sorokat, amiket a szemembe nézve énekelt. A dal végén váltottak egy pacsit, majd leadták a mikrofonokat és elhagyták a színpadot. A közönség pedig hatalmas tapssal és néhány női sikítással jutalmazta őket.

Miközben a suprás srác, akit a dalban JB-nek hívtak, követte a haverját, majd egy öltönybe öltözött, sebhelyes arcú férfi leszólította. Ijesztő volt a férfi, tudtam, hogy valami nem stimmel se vele, se "JB"-vel. Mikor viszont a srác a beszélgetés után megindult felém, felállt a hátamon a szőr.

- Deborah nem jössz el velem a mosdóba? - fordultam riadtan a bátyám barátnője felé.

- De. - válaszolta.

Felálltunk az asztaltól egyedül hagyva Mattet, és megcéloztuk a mosdót. Míg Deborah tényleg elment wc-re, én azon gondolkoztam, hogy ki lehet ez a JB. Én nem akarom összeszűrni a levet egy ilyen nőfaló sráccal, még egy éjszaka erejéig sem. Néhány perc múlva Deborah kijött az egyik fülkéből. Kezet mostunk, majd visszasétáltunk a helyünkre, de váratlan társaságunk akadt: az énekes páros "bájosan' beszélgetett Mattel, aki szívesen ült az ő társaságukban.

- Megjöttünk! - szólt Deborah, majd beült Matt mellé.

Én szó nélkül ültem vissza a helyemre, miközben JB bámulása égette a bőrömet.

- Ő itt a barátnőm, Deborah, és a húgom, Miriam. - mutatott be minket Matt. - Debbie és Miriam, ő itt Justin és Migos, volt évfolyam társaim.

Biccentéssel, és egy kedvesnek tűnő mosollyal üdvözöltem őket, majd az asztal alatt a lábaimat keresztbe raktam. Persze, Justin minden mozdulatomat figyelte. Elég idegesítő személy.

- Kapás van! - szólalt meg Migos, majd egy fekete hajú szépséggel tűnt el a tömegben.

- És mit csináltál az érettségi után? - érdeklődött Matt.

- Semmi érdekeset. Továbbra is járok box edzésre, és munkát is találtam. - válaszolta Justin. - Nemrég költöztünk erre a környékre.

- Mi is a közelben lakunk. - vigyorgott Matt.

A csevegésük egy percig sem kötött le. Rettentő fáradt voltam már így is, nem akartam itt maradni. Az ágyamat akarom. Végül a zenét kezdtem hallgatni - nem mintha alapból nem lenne hangos. Tipikus remixeket játszottak le, amik egy idő után már kínozták a fülemet. Fél órával később csak azt vettem észre, ahogyan Justin leteszi elénk az italokat, nem is kis mennyiségben.

- Igyunk, mert előttünk áll még az élet! - emelte fel az egyik felest Justin.

Mindenki hasonlóképpen cselekedett, kivéve engem.

- Én nem iszok többet. - jelentettem ki.

- Csak nem kiütötted magad egy kis koktéltól? - nevetett fel.

Mérgemben szemeim egy vékonyka kis vonallá húzódtak össze. Megragadtam én is a kis poharat, koccintottam mindenkivel és elsőként húztam le a pohár tartalmát. Az alkohol pedig marni kezdte a torkomat.

És ez így ment tovább. Justin folyamatosan cukkolt, hogy nem bírom a piát, ezért mindig legurítottam az adagomat. Sőt, amikor Deborah és Matt már "túl jól érezték magukat", az ő részüket is megittam. Mit is mondjak, az alkohol el is érte a kellő hatást.

Önfeledten és felszabadultan ugráltam a tömegben a zenére. Élveztem, ahogyan néhány órára megszabadultam a mindennapi stressztől és tánccal adtam ki magamból a fáradtságot. Elképesztően jól éreztem magamat.

Időközben két kéz simult a csípőmre, de egy percre sem érdekelt, hogy ki az. Hozzá simultam, és a ritmusra mozogtam. Az illető drága kölnije a mentolos leheletével és a ruhájából áradó cigaretta szagával keveredett, mégis mélyet szippantottam ebből a csodás illatból.

- Annyira tökéletes vagy. - lehelte az illető a nyakamba a mondatát, majd nyomott rá egy lágy csókot, amitől kiborsóztam. - Téged kerestelek.

Megragadta a csuklómat és kivezetett a szórakozóhelyről. Szorítása erős volt, de nem annyira, hogy maradandó nyomot okozzon. Amint kiértünk a friss levegő egy percre felébresztett, így tisztán láttam Justin vigyorgó arcát, amint a szórakozóhely falához tol, majd belebök elgyengült karomba egy tűt, és belém fecskendez valamit. Valamit, amitől teljesen elvesztettem önmagamat.

Fordítás:

*Amerre megyek, a nők követnek.

**Lehet ma este megtörténik. Lehet, hogy össze leszel zavarodva és szerelembe fogsz esni. Mert lehet, hogy én vagyok az a srác, akibe szerelembe kell esned. Szivi, mi a neved? Örülök, hogy itt vagy. Én vagyok a férfi, a kicsikémmel átadom neked a szerelmet. Bárhol a világon, tudod szivi, eddig sejtésed se volt arról, hogy már mióta téged kereslek.

Sziasztok!

Meg is hoztam az első részt, ami egy kicsit rövid /szerintem/, de ezt afféle bevezető résznek szántam. A részben volt egy angol dalrészlet, aminek a történet elindításához különleges szerepe van, ezért aki nem tud angolul, a rész végén megtalálhatta a magyar fordítást.

Remélem tetszett a rész. Ha úgy érzed, hogy végig olvasod a történetet iratkozz fel, és kommentelj vagy a facebookos poszt, vagy a rész alá. Építő jellegű kritikát szívesen fogadok, jöhet hideg/meleg.

További szép napot!